A múltban több KSH által készített felmérés is bebizonyította, hogy a magyar lakosság pénzügyi felkészültsége átlag alatti az EU országok viszonylatában. Valószínűleg erre vezethető vissza az a sztereotípia is, hogy egyenlőség jelet tesznek az adócsalás és az offshore cég alapítás közé. Pedig ez közel sem igaz.

Például a kereskedelemben, különböző finanszírozási- és jogdíjügyletekben, holdingok esetében valamint vagyontervezésnél. Ezekben az esetekben a pénzmozgást és a vagyongyarapodást teljesen legálissá lehet tenni, ami azt is jelenti, hogy az adóhivatal számára is megkérdőjelezhetetlenné válnak az ügyletek. Egy nagy – főleg multinacionális – vállalat több ezermilliárdos bevétele esetén annak jelentősége, hogy melyik országban és milyen adókulcsok mellett adózza azt le, már hatványozottan jelentkezik, de a pénzügyi tervezés nemcsak a nagybevételű cégeket érinti, s bár az adóparadicsomok mozgástere folyamatosan szűkül, még mindig érdemes kisebb forgalmú cégek esetében is megnézni a lehetőségeket.
Főleg a mostanában jóval nagyobb hangsúlyt kapó vagyonosodási vizsgálatok miatt lenne az adótervezés nagyon fontos. Jóllehet az adókockázatot nem lehetne teljesen megszüntetni, de jelentősen csökkenteni igen – hangsúlyozta Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke.

Egy offshore cég alapításával azonban még nem dőlhetünk hátra, hiszen számolni kell buktatókkal is. Sarkalatos probléma lehet egyebek mellett például a cég tevékenységi körének meghatározása illetve a nem kellő odafigyeléssel végzett számlázás. Az adóhivatal ugyanis kiemelt figyelmet fordít az olyan cégekre, amelyek tevékenységi körükként kizárólag tanácsadást jelölnek meg, külföldi cégtől piackutatásra vagy tanácsadásra fogad be számlát, illetve kapcsolt vállalkozásból magyar céghez számláz be.

Mit keres az APEH?

Nem beszélve arról, hogy azért az APEH sem megy el szó nélkül egy offshore cég mellett. Az már több fórumon elhangzott, hogy egy vagyonosodási vizsgálat kiváltó okai – cégformától függetlenül – lehetnek például a magas tagi kölcsönök, a magas törzstőke, az alacsony jövedelem, az ingatlan adás-vétel bevallásának hiánya, vagy a feljelentés.

Az adóhivatal egy vagyonosodási vizsgálatnál általában az eltitkolt jövedelmet keresi, vagyis megpróbálja kikövetkeztetni azt a kiadásokból és megtalálni a forráshiányt. Nincs azonban kidolgozott módszere a bevétel felderítésére, pedig az legalább olyan hatékonyan segítené az adóhivatal munkáját – jegyezte meg Vadász Iván.

Sok adókerülőt sikerül az adóhivatalnak fülön csípnie a vizsgálatok során, hiszen gyakori a - rossz könyvelést vezető - forráshiányos vállalkozás. Ha ugyanis forráshiányos, akkor nagyon nehéz a vagyongyarapodási kérdéseket kikerülnie – jegyezte meg a szakember. Emellett az ügyfelek általában a be nem vallott ingatlanokkal, lakossági bankszámlára saját befizetésekkel illetve offshore cég számlájáról felvett pénzekkel is nagyon megkönnyítik az adóhivatal munkáját, ezek is nagyon gyakori hibák.

Ha mégis becsúszik a vagyonosodási vizsgálat

Ha valaki mégis belecsúszik egy vagyonosodási vizsgálatba - a szakemberek ezt nem győzik hangsúlyozni - nevezzen meg egy jogi képviselőt, aki a nevében és ügyében eljár az adóhatóságnál. A revizor ugyanis sokszor a nem verbális elemekből – elpirulás, idegesség – is következtetéseket vonhat le. A kérdéshalmaz és a hivatali légkör általában nem várt válaszokat hoz ki a vizsgálat alá vont személyből, aki ezzel sokat ronthat a saját helyzetén. Kockázatos lehet ilyenkor más adózóra is hivatkozni, ugyanis, ha az ő bevallása illetve korábbi ellenőrzése sem támasztja alá, akkor a másik adózót nem tanúként hallgatják meg, hanem kapcsolódó ellenőrzést folytatnak le vele szemben is. Ezért nagyon fontos a megfontolt nyilatkozat – hangsúlyozta Vadász Iván.

Az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéhez az adóalanynak milyen összegű pénzre lett volna szüksége. Ezt az adóalaptól való eltérést kell az adózónak hitelt érdemlően igazolni. Ha például képviselőt bíz meg az adózó, akkor itt is nyerhet némi időt a szükséges iratok beszerzésére. Az adószakértő azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyfélnek joga van nem nyilatkozni. Ám ha ezt az utat választja, akkor ilyenkor az adóhatóság (a közigazgatási szerv) csak a nála lévő adatok - bevallások, mérlegek, ingatlan- és gépjármű nyilvántartás, korábbi ellenőrzések, bankszámlák forgalma – alapján dönthet, és erről figyelmeztetnie is kell az adóalanyt.

Amennyiben viszont becslésre kerül sor, az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a becslés törvényben meghatározott feltételei fennállnak, valamint hogy a becslést megalapozó adatok és az alkalmazott módszer az adó alapját valószínűsíti.